Szent István király Templom, Vasalja

"Ligeteknek, erdőknek, hegyeknek és völgyeknek a síksággal való csodálatos keveréke: lakosainak lakást, a marháknak legelőt ad, földjét kényelmesen kanyargó folyók járják át, s bőkezűen nyújt mindenféle gabonát." - írja Vas megyéről a XVIII. Század első felében Bél Mátyás, a Notitia Hungariae című művében.

Az első ismert írásos emlék 1238-ból egy fehérvári comes okleveléből származik "magnan viam que vadim ad Nóvum Castrum per villam Stephani et Gelca". István major a mai Szentkirály területén volt a Körmend és a Németújvár (Güssing) város vámján és harmincadján át vezető út mentén.

Ez a település Körmendről nyugatra, a Pinka-völgyében fekszik. Ezen községek a kevéssé ismertetettek közé tartoznak, csak néhány publikációban foglalkoztak velük.

Régen a Vasalján élő közösség homogén volt, foglalkozása hasonló volt mindenkinek, a földből éltek, illetve azokból a mesterségekből, amelyek szükségesek voltak a földműves és az állattenyésztő munkákhoz. Általában 3 generáció élt egy fedél alatt, ez volt a kisbirtok összetartó ereje. A családon belül kialakult a munkamegosztás kor és fizikum szerint. Az emberek fiatalon megtanulták a mezei és a háztartási munkát. Minden család önállóan látta el magát a megtermelt terményekből.

Polihisztor volt a falusi ember: minden generáció továbbadta a következőnek a birtokában lévő ismereteket. Volt iskola és tanító, s más volt a nevelés, mint ma. Volt elöljáró, bíró, jegyző és községháza, volt orvos és templom.

Az idők folyamán egyre inkább modernizálódott a falu, vele együtt az ott élők élete is, és egyre nagyobb léptekben próbálta követni a városi életmódot. Változott a házak külalakja is. Eltűntek a régi, nedves, tömés- és vályogházak, helyükbe a teljesen szigetelt épületek léptek és lépnek.


Vasalja földrajzi fekvése

Etimológiai szempontból nézve: az avas = kopárosodó, öregfás, de néha "tilalmas" erdő jelentésű és az al-ja birtokos személyragos főnév összetételével alkotott helységnév. A későbbi adatok a szóképző "a"-t névelőnek használták vagy feleslegesnek érezvén elhagyták és a stílszerűbb Vasalját hozták létre. 1489-től használják e rövidült alakot, így lett belőle az egészen más jelentésű Vasalja. A csonkítást támogatta az a körülmény is, hogy a község Vas megyében van, így a csonkult alak stílszerűnek érződött.

Vasalja község a Vas megye nyugati részén a körmendi járásban, a Pinka folyó völgyében, az országhatár közvetlen szomszédságában fekszik. Vasalja község Vas megye nyugati határán az Alpok nyúlványai által szegélyezett sík területen helyezkedik el. A síkságot a víz által a dombokról lehordott törmelék töltötte fel. Ebben nagy szerepe volt a Pinka folyónak. A folyó környékének az áradásokkor lerakodott hordalékból feltöltődött és jóval magasabban fekszik jelenleg, mint a távolabbi rész. A folyót a későbbiek folyamán a nép töltések közé szorította, hogy megvédje magát a gyakori áradások veszélyétől.

A másik folyó Bédárok néven ismert kisebb vízfolyás. Ez a Pinkával párhuzamosan a terület mélyebb részén kanyarog. Medrének maradványai azt mutatják, hogy valamikor bővebb vizű volt, azonban ma már csak esős időben duzzad meg. A harmadik patak a Viszeli néven ismert kisebb vízfolyás, ami a mezőn összegyűlt vizet viszi a Bédárokba, a pedig a Pinkába. Folyási irányuk megegyező. A falu környékének vízhálózatát az előbbiek alkotják. Mint már említettem, a múltban a növényzet és állatvilág kialakulásában a víznek fontos szerepe volt. A víz, állat- és növényvilág, a meglévő legelő és erdő, a vidék északra nyúló felén pedig a gabonatermelésre alkalmas terület adott lehetőséget arra, hogy ezen a sík vidéken letelepedjen az első lakosság.

Az elbeszélésekből a falu határáról, növényzetéről is maradtak fenn adatok. A kataszteri birtok- és dűlőnevekből is lehet következtetni a falu határának múltjára: Ágasavas: a falu déli oldala melletti rész, jelenleg rét, régi neve Telekalja, nagy tölgyes erdő volt. Gyerekavas: az előző dűlő folytatása, régen mind erdő volt, ma egy rész rét. "Gólás rét": nagyon ritka erdő, rengeteg gólyával. Hársas: a falu erdejével szembeni rész, erdő volt régen. Vegyi dűlő: ezen a területen épült a jelenlegi Vasalja. Az első házat Lőrincz János építette 1906 körül. Itt volt a valamikor Tüskéskertnek nevezett bozótos rész, a vele szembeni területen pedig a Farkasverem. A monda szerint nagy tél idején az Alpokból még a farkasok is lejöttek erre a vidékre. Ezt igazolja a következő történet: "Régen a falusi emberek esti munka után kihajtották igavonó ökreiket az erdőbe legelni. Éjjel legeltek, reggel pedig mentek velük szántani. Az egyik reggel Stránczli nevű gazda nem találta ökrét. Éjjel elkóborolt valahova. Néhány nap múlva a szentkúti hegyoldalon az erdőben legelés közben az ökröt a farkas megtámadta, az pedig szervával addig űzte és hátráltatta, amíg egy nagy fának nem ütődött. Ekkor az ökör gyorsan nekinyomta a fának, ahol a farkas el is pusztult. Az ökör pedig nem merte elengedni, mert attól félt, hogy a döglött farkas újra megtámadja. Így találták meg az ökröt három nap múlva a szentkúti erdőben."

A Pinkamindszent felé vezető út legmagasabb pontján található a Németek háza dűlő. Régen itt a szomszédos Lovaszad német község lakóinak volt birtoka, 4-5 házzal. Viszont a vasaljaiaknak a Pinka folyón túl is volt területe. A Varga Mihály kertje dűlő egy földművesről kapta nevét. Vannak dűlőnevek, melyek erdőre utalnak, ma azonban rétként, vagy szántóföldként művelik meg. Mindezekből tudjuk, hogy a község határának nagy része erdő volt. Erdő volt a Bédárok és a falu közötti mai rétnek, a Gyerekavasnak és a mezőnek nagy része. Az erdők közötti rétet legeltetésre használták, míg a mai mezőn szántóföldi növénytermelést folytattak. Ahogy azonban nőtt a falu lakóinak száma egyre több élelemre lett szükség, az erdők lassan kiirtásra kerültek.

Vasalja község Vas megye nyugati részén a körmendi járásban, a Pinka folyó völgyében, az országhatár közvetlen szomszédságában fekszik. Ha rápillantunk a térképre, akkor a következő adatok rögzítik helyét: északi szélesség 47. és a keleti hosszúság 16. foka. Síkság jellegű, kicsiny, 194-197 m abszolút magasságú területen helyezkedik el. Ezen adatok birtokában bárki megtalálhatja e községet Európa térképén.


Egyházközség, vallási élet, templom

A község lakóinak életében a régi időktől fogva fontos szerepet töltött be a falu plébánosa. A plébánia és a templom székhelye a faluhoz tartozó Pinkaszentkirály volt. Mivel a falut négy község alkotta és ennek volt egy papja, így valamikor az Erdődy grófok tulajdonát képező Pinkaszentkirályra építették a templomot és a plébániai lakot. Ez volt a központ.

A plébánia története

A történetet a plébánia História Domus könyvéből vettem át 1938-tól 1956-ig majdnem szó szerint. Érdemes figyelni a történeti és helytörténeti jelentőségét is. Sajnos az 1956-65 közötti rész hiányzik, saját szerkesztésem, hiszen minél közelebb kerülünk a jelenhez, annál jobban emlékeznek az emberek a múlt eseményeire.

A község lakossága vallásos, templombajáró, Istentisztelő nép. Vallási kötelezettségeinek a régi egyházi előírásoknak és szokásoknak megfelelően tesz eleget. Egy-egy egyházi ünnep nagy nap a lakosság életében, amikor is külsőleg is szint vall egyháza mellett. Szereti, ha egyházi intézményei rendben vannak. Nemegyszer komoly összegeket áldoz egyházi célokra. Papját is szerető, istentisztelő nép. A temetőben nyugvó volt plébánosainak sírját is hűségesen gondozza.

Dr. Gyürki László     


A templom ismertetése

A templom Vasalja község pinkaszentkirályi részén található. A templom a XIII. század közepén épült, a jáki kőfaragóműhely mestereinek munkája. Az épület egyhajós, nyugati oromfalához csatlakozó tornyú, négyzetes hajójú, bélletes kapuval, rés ablakokkal ellátott, lizénákkal tagolt homlokzatú volt. Az egész torony középkori, a legfelső szintbe a harangot építették be. Egy 1674. évi írásban az olvasható „jól megépített templom, a fedele romos". A templomot a hívek építették tehetségük szerint I. Szent István király tiszteletére. 1698-ban a Kazo - féle Visitatio szerint erősen megépített tornya van, és fazsindellyel fedett. Az 1757. évi feljegyzés alapján a Szent István tiszteletére emelt templom egész boltíves, cseréppel fedett, egy oltára van, emellett kórusa és szószéke. A templom körül fallal kerített temető van.

A történeti és templomkutatás alapján a következő építészeti periódusokat sikerült meghatározni:

  1. román kor (XIII. század közepe),
  2. barokk kor (alakítás),
  3. XIX. századi átalakítás,
  4. XX. századi átalakítás.

A barokk átépítés során a templomot 1756-ban renoválták, ekkor boltozták be a templom hajóját, mert eddig síkmennyezete volt. Befalazták a középkori ablakokat és a déli oldalon lévő bélletes kaput, helyette a nyugati részen új kaput alakítottak ki. A déli homlokzatba új ablakokat vágtak, a déli lizénákat lefaragták. A barokk bővítés során új szentély és sekrestye épült. A templomhajó és a szentély is fiókos dongás boltozatú. A barokk korban kerültek a templomba az oltár feletti konzulra: északra Szent Imre herceg, délire Szent László király barokk szobra. Az oltáron két barokk angyal faszobra található. A XIX. századi átalakítás nem hozott alapvető változást a templomépület szerkezetében. Ekkor készült a romantika jegyében a Szent István oltárkép. A XX. század eleji átalakításkor nyerte el a templom a mai formáját, új neogótikus szentélyével, ekkor készültek üvegablakai. A Szent István oltárkép helyett üvegablak készült, mely Szent István királyt ábrázolja, amint a Szent Koronát felajánlja Szűz Máriának. Az oltárkép üvegablak alsó részén látható felirat: „Plébánia A Gazdák És Az Ifjúság Szenti István Apostoli Király Tiszteletére 1914." A szentélyben északra Árpádházi Szent Erzsébet, délre Szent Margit látható. A templom belső kifestése Steffek Albin 1963-64-es munkája.

Az északi hajófalon:

  1. Jézus megkeresztelése
  2. Tanító Jézus (gyermekek között)
  3. Feltámadt Jézus képe látható.

Kaszás Csaba Richárd káplán     





Klement András 2019-2020-ban készült képeit a templom külső környezetéről a honlapunkon a szokásos leporelló-stílusban ide kattintva vagy a Google Drive-on miniatűr-előnézettel ide kattintva érhetik el.


Kaszás Csaba Richárd atya 2020 augusztusában készült képsorozatát a templom belsejéről a honlapunkon a szokásos leporelló-stílusban ide kattintva vagy a Google Drive-on miniatűr-előnézettel ide kattintva érhetik el.


Búcsúi szentmise 2022. augusztus 20-án Molnár Ottó grazi magyar lelkésszel