Boldog Batthyány László ünnepe, 2022. január 22.

Január 22-én adták át a körmendi Batthyány Örökségközpont színháztermében a "Test és a lélek orvosa – Boldog Batthyány László-díjat", amit évente egy orvosnak és egy ápolónak adományoznak. Idén dr. Wolf Terézia főorvosnő, körmendi háziorvos és Hajgató Éva ápoló, a Zalaegerszegi Szent Rafael Kórház főnővére részesült a díjban. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, közreműködött a Batthyány Vonósnégyes. A díjátadót követően püspöki hálaadó szentmisére hívták a híveket a Szent Erzsébet Plébániatemplomba, melynek celebránsa dr. Székely János megyéspüspök volt.

Dr. Székely János homíliája

Kedves Hívek!

Mennyire boldog lehetett ez a vak, amikor meghallotta, hogy a Mester őt hívja. Eldobta a köpenyét, szaladt. Milyen boldog lehetett amikor megnyílt a szeme s látta Isten gyönyörű, teremtett világát. S látta a Mester arcát, az Üdvözítő arcát. Nem csak a testi szemei nyíltak meg, hanem a lelkének a látása is. Az evangélium feljegyzi a vaknak a nevét is, Bartimeus. Valószínűleg azért mert az első keresztény közösség ismerte őt, mert Jézus követője lett. Így is mondja az evangélium, követte Őt az úton. Ahogyan megmaradt a Cirenei Simon és a két fiának Alexandernek és Rufusznak a neve is. Simont is bizonyára egy életre megpecsételte ahogyan látta a keresztet vivő Krisztus arcán a könnyeit, a vérét nem tudta többé elfelejteni. Hasonló történt ezzel a vakkal ott Jerikó kapujában.

Batthyány Strattmann László nem csak a test gyógyítója volt, hanem test és lélek orvosa. Példaszerű mindaz amit, mint orvosként tett hatalmas elkötelezettséggel. Egyszer azt írta a naplójában: „Kolosszális szerencse, hogy orvos lehetek.” S azt mondta, „ ha tízszer élhetnék, tízszer is orvos lennék.” Első világháború alatt megnyitotta kórházát Köpcsényben a rengeteg sebesült előtt és ápolta őket. Átvállalta a körzeti orvos szerepét is, fáradhatatlanul dolgozott. Amikor jött a Trianon-i tragédia akkor a köpcsényi kórházat azonnal, ingyenesen átadta az osztrák államnak. Nem a maga tulajdonát akarta megmenteni, azt szerette volna ha a kórház azonnal kórházként tud tovább működni.

Nagyszerű volt mint szemorvos. Rengeteg technikát kitalált, új műtéti módszereket amelyeket aztán az ő nyomában nagyon sokan használtak. Ahogyan Körmendre érkezett az első dolga az volt, hogy elindítsa a kórházat. Akkor érezte magát nyugodtnak, hogy ha már a kórház működik. De a városi kórháznak is nagyon sokat segített. Adományokkal, egy kisebb birtok adománnyal, ingatlanok átadásával. Nagyszerű volt, mint orvos. De ezt az orvosi elhivatottságot olyan fajta lelkülettel töltötte meg ami nem csak emberek szemét hanem a szívét is gyógyította, megnyitotta. Egyszer egy betege alig akart elmenni a körmendi kastélytól, ott téblábolt a kastély bejárata előtt. A herceg pont ott jött ki, megkérdezte, hogy mi a probléma? Nincs útiköltség, vagy kellene egy kabát? Az öregember azt mondta, hogy nem, csak életében még nem volt olyan boldog, mint itt. Itt úgy bántak vele, mint egy királlyal. Boldog Batthyány László a tenyerén hordozta a betegeit. Végtelen szeretettel vette őket körül. Egyszer egy nagyon erősen istálló szagú beteget hoztak, egy öregembert. Batthyány László ahogy meglátta rögtön mondta a nővérnek, hogy ezt a bácsit lehetőleg minél tovább tartsuk itt, a legjobb helyet adjuk neki. Amikor aztán búcsúzkodtak az ember végtelenül hálás volt s negyven év után meggyónt. Megérintette őt ennek a nagyszerű orvosnak a hite és szeretete.

Batthyány László egy levelében ír arról, hogy hogyan kell az orvosnak a betegekhez hozzá lépnie. Azt mondja: „Ha nagyon – nagyon sok ember van a váróteremben akkor a lelked mélyén mond azt, hogy egész szívemet a kedves betegeimnek akarom adni.” Azt mondja, hogy a betegszoba ajtajánál az orvos hagyja kívül a maga szomorúságát, problémáit, türelmetlenségét. A kezének minden mozdulata legyen szelíd, türelemmel és szeretettel teljes.

Batthyány László igen gyakran együtt imádkozott a betegeivel. Gyakran a betegszobában le is térdelt az Úr angyalára.

Amikor haldoklott egy teljesen ateista orvos volt mellette. Ahogyan látta ezt a szent embert haldokolni, fohászkodni. Látta, hogy önkívületben is zsoltárok jönnek ki a száján, a szívéből hit sugárzik. Az orvos, ahogyan meghalt a herceg, letérdelt, keresztet vetett és azt mondta, én is így szeretnék meghalni, mint ez a szent!

Boldog Batthyány Strattmann László nem csak orvosként, hanem a családjában is a szeretetet élte és sugározta. Ebben óriási segítsége volt a nagyszerű feleség, Coreth Mária Terézia aki egy talpraesett, vidám, nagyon mélyen vallásos asszony volt. Ahogyan megismerkednek azonnal el kezd tanulni magyarul. Mindenben a férje mellé áll, műtéteknél ott segít, igen gyakran ő végzi a kicsi kórház adminisztrációját. A teljes gazdaságot irányítja, neveli a gyermekeket. Boldog Batthyány Lászlót emberileg nézve elsősorban ennek a nagyszerű feleségnek köszönhetjük, aki mellett ő teljesen magára talált. Visszatalált a gyermekkora hitéhez és elindult az életszentség útján. Coreth Mária Terézia tizennégy gyermeknek adott életet. Azt mondogatta, hogya – "Iszonyodom attól a paptól, aki állandóan panaszkodik ha Istentiszteletet kell tartania; attól a tanítótól aki állandóan bajban van, hogyha gyerekekkel kel bajlódnia; attól az orvostól, akit fárasztanak a betegei és attól az asszonytól, aki jajgat ha gyermeket kell a világra hozni."

Nagyszívű asszony volt, nagyszívvel élte az életét. Gyönyörűek Batthyány Lászlónak és feleségének a naplói. Azt gondolom, hogy tanítani kellene ezeket a sorokat az iskolákban, hogy milyen a tisztelettel, nagylelkűséggel, tapintattal teli szerelem. Batthyány Strattmann László az egyik napon ezt írta be: - „ Napról - napra egyre jobban szeretjük egymást. A felesége újra és újra azt írj, hogy az élete legnagyobb kincse az Úristenben való élet és szeretet mellett a férje. Mindig így mondja "az én drága Lacim", nem tudja a nevét egyszerűen leírni, mindig oda kell tennie elé sok-sok kedves jelzőt. Egyik alkalommal ezt írja:a – "Az én angyalom beteg. Isten után Laci az én egyetlen boldogságom." Egy másik alkalommal ezt írja:a – "Laci, az én drágám étkezés alatt és után végtelenül jókedvű volt. Még a könny is kijött a szeméből, ahogyan nevetett. Istenem köszönöm, hogy őt nekem adtad." Gyönyörű házasságban éltek, ez a szerelem sugárzott ki a gyermekeikre, sugárzott a kórházban is. Körmenden nem csak a herceget tisztelték, hanem néha talán kicsit jobban, a feleséget is. A herceg asszonyt, aki rengeteg szegénynek is pót édesanyja, segítője, pártfogója volt. Ezért is határozta el a Szombathelyi Egyházmegye és az Eisenstadti Egyházmegye, hogy elindítjuk ennek a nagyszerű feleségnek, Coreth Mária Teréziának a boldoggá avatását. Imádkozzunk ezért, legyen példaképe a feleségeknek, édesanyáknak! Kérjük az ő közbenjárását!

Boldog Batthyány László nemcsak nagyszerű férj és édesapa volt, hanem a szegények oltalmazója is. Itt Körmenden folyamatosan minden hónapban körülbelül hatvan szegény családnak segítettek. Téli időben minden héten tűzifát osztottak a kastély előtt, óvodát alapítottak, a herceg szekerei hordták az iskolába a gyerekeket. Egymagában egy jótékonysági intézmény volt, rengeteg szegény embernek menedéke és segítője.

Kedves Testvérek! Az életünkben sok minden, amit az ember gyűjt, ami csillogónak tűnik, amit a világ megtapsol, azok mind elmúlnak. A halotti ingen nincsenek zsebek. Odaátra nem viszünk magunkkal semmit a földi gazdagságból. A házak, amelyekben lakunk elmúlnak. Az autók, amelyekbe beleülünk, nem lesznek sehol. Egyetlen dolog az ami megmarad, az amit odaadtunk. Az, ahol nagylelkűen éltünk. Szent Erzsébet korából már nem tudjuk, hogy kik voltak a dúsgazdagok és a hatalmasok de Erzsébet jóságát mind a mai napig ünnepeljük. Szent Miklós idejéből nem tudjuk, hogy Míra városában kik voltak a város főemberei de ennek az egyszerű, jólelkű papnak a jócselekedeteit 1700 év után is ünnepeljük és ismételjük. Az marad meg az életünkből, amit odaadunk. Imádkozunk, hogy ez a fajta jóság járja át az egészségügy, orvosok és ápolók lelkét! De járja át az egész társadalmunkat, a gazdasági életet, kultúránkat, művészeteket, médiát, tegye emberibbé és szebbé a világot!

Minden földi kincs elmúlik, megmarad a hit, a remény és a szeretet. Ez a három de közülük a legnagyobb a szeretet.