Szent Erzsébet búcsúi mise, 2021. november 21.

Óra Krisztián szentgotthárdi iskolalelkész gondolatai

Szent Erzsébet Jézus Krisztusnak az igaz tanítványa volt. S mi is akik szeretnénk napról napra egyre több, egyre jobb tanítványai lenni Jézus Krisztusnak Szent Erzsébetre kell hogy tekintsünk, hogy miben áll az ő igaz tanítványsága?

Jézus azt mondta övéinek "Ti úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek."

Jézus azt mondta övéinek, "aki követni akar engem, az vegye fel keresztjét minden nap."

Jézus azt mondta az ő egyik barátjának, tanítványának, a szorgoskodó Mártának, "Márta, Márta te sok mindennel foglalkozol de csak egy van, ami igazán szükséges, ami igazán fontos."

Szent Erzsébet úgy szerette az embertársait, ahogyan Jézus szeretett. A kérdés az, hogy hogyan volt erre képes? Annak a Jézusnak a szeretetével tudott szeretni, aki nem ment el részvét nélkül, nem ment el közömbösen egyetlen szenvedő, egyetlen szükséget szenvedő ember mellett sem.

Ma van az egyházi évnek az utolsó vasárnapja, Krisztus király vasárnapja. Hiába hódolunk Krisztus királynak, hogyha bennünk nem ő uralkodik. Szent Erzsébet ezt az igazságot tudta megélni, amit Pál apostol kimond, hogy "én kisebbedjek, Jézus Krisztus pedig növekedjen bennem!" Így tudott Erzsébetben, Erzsébet által Jézus szeretni. Így tudott Erzsébet által Jézus jelen lenni az Erzsébet korabeli szegények mellett, szükséget szenvedők mellett, betegek mellett. S olyan jó lenne, hogyha bennünk is növekedne Jézus Krisztus élete, bennünk is növekedne Jézus Krisztusnak a szeretete! Azt mondja Jézus, hogy "abból ismerje föl a világ, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt."

Kedves Gyerekek! Ott vagytok az iskolába és olyan jó lenne, hogy ahogy viselkedtek, ahogy jelen vagytok, ahogy egymással bántok Jézus szeretete ott lehetne az osztályteremben. Vagy minden testvér, aki bárhol van, akár dolgozik, akár otthon van, akár a kis környezetében az ő élete által Jézus szeretete ott lehetne, jelen lehetne és jobbá tehetné a világot.

Az első feladatunk mindnyájunknak az, hogy hagyni, hogy ne az önzés növekedjen a szívünkben, ne a közömbösség, ne a gőg, hanem növekedjen Jézus Krisztus, az Ő szeretete. Ott ahol vagyunk Jézus Krisztus szeretete legyen az, amely legyőzi a rosszat, amely legyőzi a világ önzését, amely legyőzi a világ közömbösségét, amely képes együtt érezni, amely képes szolgálni, amely képes szeretni. "Ti úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket!" Sokszor olyan messze vagyunk ettől a jézusi szeretettől. Kérjük Szent Erzsébet közbenjárását, hogy Jézus élete növekedjék bennünk és így tudjunk egyre inkább jézusi módon szeretni.

A másik, amit Jézus mond a tanítványinak és Szent Erzsébet ezt is megértette, hogy "aki követni akar engem, vegye fel keresztjét minden nap és úgy úgy kövessen!" Szent Erzsébet a wartburgi várban nőtt fel. Az ő jóságáért, az ő Isten szeretetéért nagyon sokan bántották. Később is. Nem értették meg. Nem értették meg hogy valaki hogyan feledkezhet meg ennyire önmagáról s hogyan adhatja oda az életét ennyire az Istennek, szegényeknek, a rászorulóknak. Biztos vagyok benne, hogy Szent Erzsébet ezt nem mindig élte meg könnyen, de fölvette keresztjét. Fölvette a keresztjét Jézus Krisztusért és vállalta, hogy ő minden nehézség ellenére megéli Jézus Krisztus evangéliumát. A Szeretnek, az Örömnek és a Békének az evangéliumát. Mi sem tehetünk másképp. Mindnyájan hordozunk kereszteket. Fontos az, hogy mindig biztosak legyünk abban, hogy minden keresztnek van értelme. Minden szenvedésnek van értelme. Nem önmagában, hanem Jézus Krisztusban, Jézus Krisztus szeretetében. Szent Erzsébet ezt a keresztet egész életén át minden nap felvette. Mert tudta azt, hogy nem egyedül hordozza, tudta azt, hogy az ő szenvedő Krisztusa vele együtt van, sosem hagyja magára. "Aki követni akar engem, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen!"

A harmadik, amire Szent Erzsébet rádöbbent, hogy sok minden van az ember életében, ami után futhat, amit kereshet, amiért küzdhet, de csak egyetlen van ami igazán fontos. Az pedig az embernek az üdvössége, az embernek az örök élete, amit már itt a földön munkálnia kell. Ha gondolunk az evangéliumi történetre, hogy hiába dúslakodunk itt, hiába van jó sorunk itt a földön, hiába van meg mindenünk. Mit ér mindez, ha aztán a végén a lelkünk kárát vallja? Mit ér mindez, hogyha ez mind eltűnik?

Ferenc pápa az egyik ifjúsági világnapi levelében két kérdést tesz fel a fiataloknak. Ez a kérdés jól rámutat arra, hogy hogyan tudjuk azt keresni az életünkben ami igazán fontos? Azt mondja Ferenc pápa a fiataloknak, hogy van az a kérdés, hogy mi az, amihez kedved van? Mi az, amihez kedved van, mi az ami kényelmes neked? Mi az ami megadja neked azt, hogy igazából kényelmesen ellehetsz és nem kell erőfeszítést tenned mindent odatesznek eléd. Ő ezzel szemben azt mondja, hogy van egy másik kérdés, amire mindnyájunknak figyelnie kell. Nem hogy mi az amihez kedved van, hanem mi az ami jó neked? Mi az, ami igazán jó neked? Mi az ami az üdvösségedet szolgálja? Mi az, ami az örök életedet szolgálja?

Kedves Gyerekek! Lehet, hogy nincs kedvetek megírni a házi feladatot, vagy nincs kedvetek tanulni. Vagy nekünk felnőtteknek lehet, hogy nincs kedvünk megtenni a kötelességünket. Nekünk arra a kérdésre kell keresnünk a választ, mi az ami jó? Mi az, ami az üdvösségünket szolgálja? Az, hogy megírom a házi feladatot. Az, hogy megtanulok holnapra. Az, hogy elvégzem becsületesen a kötelességem. Az, hogy megállok egy olyan ember mellett is aki nem szimpatikus. Ez nem kényelmes, de az üdvösségemre válik. Mindig ezt keressük minden döntésünkben. Ne azt, ami kényelmes, ami kedves, amiért nem kell tennem semmit. Hanem azt, ami lehet, hogy nehéz, lehet, hogy kényelmetlen. Azt, ami lehet, hogy több erőt kíván. A szűk utat, a szűk ösvényt, a keskeny kaput.

Szent Erzsébetnek nagy gazdagsága volt, ő tudta, hogy ő ezt azért kapta, hogy szét ossza és másokat szolgáljon vele. Az ő kincse nem a földi kincs volt, nem a földi gazdagság. Az ő kincse Jézus Krisztus volt. Jézus Krisztus a szenvedő, a szegény és beteg emberben és ő döntött. Döntött, Jézus Krisztus mellett és ez elég volt neki.

Kedves Testvérek ezen a mai ünnepen amikor templomunknak a védőszentjét ünnepeljük kérjük az ő közbenjárását, hogy tudjon a mi szívünkben növekedni Jézus Krisztus, Jézus Krisztusnak a szeretete! Általunk Jézust tudja szeretni a legkisebb beteg is, azokat is akikkel sokan nem törődnek. Kérjük Szent Erzsébet közbenjárását, hogy minden nap akarjuk vállalni azt, hogy megéljük Jézus Krisztus evangéliumát. Akarjuk fölvenni keresztjeinket, elfogadni a nehézségeinket. Lehet, hogy sokszor nem tudjuk, hogy mi miért történik az életünkben, de az Isten tudja és Ő szerető apa és ha Ő tudja, akkor kérjük, hogy ebben meg tudjunk bízni!

Kérjük Szent Erzsébet közbenjárását, hogy mindig arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi az ami jó nekem, mi az ami az üdvösségemet szolgálja és hogy mindig, életünk minden döntésében találjuk meg azt, ami igazán fontos, ami igazán számít, ami igazán lényeges. De sosem valami földi kincs, hanem mindig Jézus Krisztus és azok az értékek, amelyre Jézus tanít minket. Ámen

Köszönjük Krisztián atya tanítását, ministránsok szolgálatát. Köszönet a fényképekért a szülőknek.