Mindezek hátterét azok a hatalmas birtokok képezték, amelyek határainkon innen és túl terültek el. Idő hiányában részletesen nem szólunk a földbirtokokon fekvő templomokról, amelyek kegyuraságuk alá tartoztak és természetesen ők gondoskodtak róluk.

Értekezésünkkel a középkorig nyúlunk vissza, amikor I. Mihály 1341-ben az örsi várban Mária Magdolna tiszteletére alapított prépostságot bőséges adományokkal tetézte.¹ Később Klárától maradtak fenn levelek, aki ciszterci vagy klarissza perjelnő volt, s 1551-ben és 1552-ben Kristóftól alamizsnát kér rendje számára.² A családban Boldizsár Luther Márton követője lett, utána azonban visszatért a katolikus hitre.

A 49 évet élt Batthyány Ádám (1610-1659) jelentős életművet hagyott hátra.³ A tehetséges, nem egészen 20 éves ifjú 1629-ben szintén áttér, noha ez nem mehetett könnyen. A katolizálásban elévülhetetlen érdemeket szerzett Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek féltőn inti “szerelmes fiam uram”-at, hogy ne tántorodjék el, ha “sok ostromai vannak”.⁴ Kéri, tartson udvarában papot, és örül, amikor értesül Ádámnak máriacelli búcsújárásáról.⁵ Valószínű, katolizálásának köszönhető 1630-ban elért grófsága. Amikor Pázmány ünnepi keretek között megnyitja a nagyszombati egyetemet, a díszvendégek sorában őt is ott találjuk.⁶ Helyreállította Veszprém megyében a Mária Magdolnáról nevezett felsőőri prépostságot.⁷ A Batthyányak ősi fészkének, Németújvárnak várká-polnáját ő építette. 1643-ban a városban 12 ferences részére kolostort alapított és rájuk bízta a családi sírbolt gondozását, valamint a családi könyvtárat.⁸

Ádám gyermekei között találjuk Anna Juliannát, aki a török-magyar fegyverzajoktól hangos világi háborgások, katolikus-protestáns ellentétek légkörében a szemlélődő élet szépségét részesítette előnyben, amikor a pozsonyi klarisszák szigorú kolostorába lépett.⁹

A hercegi vonalon ismeretes, hogy II. Kristóf (1632-1685) és fia II. Ádám (1662-1703) építették Rohoncon a barokk stílusú Szent Katalin plébániatemplomot az előző középkori helyén 1679-ben.¹¹

Ádám tárgyalásokat folytatott a premontrei renddel a türjei prépostságról,¹² az átadás azonban özvegyére, Strattmann Eleonó-rára várt. Az alapítólevelet olvasva feltűnő, hogy ebben a kegyuraságban is mennyire a szellemi, lelki szféra érvényesült a szociális vonás mellett. Ha valaki belép közülük a premontrei rendbe, az jogosult a préposti méltóságra, ugyanakkor a prépostság kötelessége, hogy állandóan imádkozzanak a családért, továbbá gondoskodjanak az ifjúság neveléséről. A türjei prépostságot egyik fiúk, Károly herceg választotta el a csornaitól és lett önálló egészen a rend 1786-os feloszlatásáig. Egyébként Eleonóra szegény lelkek javára tett alapítványokat és fundációt rendelt a mosgói templom számára is.¹³

Másik gyermekük, Lajos (1696-1765) Magyarország nádora sem maradt el szülei jótékonysága mögött. Nagykanizsán hatosztályos gimnáziumot alapított és azt a kegyesrendiek kezelésére bízta azzal a meghagyással, hogy különös gondjuk legyen a magyar nyelv művelésére. Ez az iskola lett később Deák Ferencnek is alma matere.¹⁴ Németújvár templomát új oltárral gazdagította. A régi oltárképet Havasboldogasszony tiszteletére készítették s ez – minden bizonnyal a család bőkezűségéből – alapjául szolgált a németújvári Havasboldogasszonyról elnevezett apátsághoz.¹⁵

Lajos nádor egyik fia, József (1727-1799) személyében a család a magyar egyházi élet legmagasabb méltóságának csúcsára jutott, amikor Magyarország hercegprímása lett.¹⁶ Benne a XVIII. század legnagyobb hatású lelkipásztorát tiszteljük, amellett, hogy kitűnő diplomáciával rendelkezett. Szokatlanul fiatalon, 25 évesen esztergomi kanonok, majd erdélyi püspök, kalocsai és végül, 1776-ban esztergomi érsek lett. Erdélyi püspökségében, Kolozsvárott a konvertita gyermekek nevelésére házat rendezett be és a nagyszebeni árvaházban 50 árvát neveltetett saját költségén. Kalocsán a paphiány pótlására a falvakban Keresztény Oktatási Társulatot szervezett meg. Alapítványt tett a jezsuiták megtelepedésére is. Papjait személyesen ismerte, ebben segítségére volt egyházlátogatása. Kellően ecsetelni esztergomi érsekségét nem áll módomban, hiszen ahhoz többnapos konferenciára lenne szükség, pedig megérdemelné, ezt sugallhatná a Prímási Levéltár és a Bibliothéka kollekciójának ismerete. Két királyt kent fel krizmával, II. Lipótot és I. Ferencet Budán. Nehéz időkben kormányozta a magyar egyház hajóját. Magyar volt! A németesítés érájában magyarul beszélt és prédikált, főespereseinek lelkére kötötte, ne hanyagolják el a magyar nyelvet. A főegyházmegyében 350 plébániát és lelkészséget vett át 442 pappal. Halálakor 400-on felül volt a plébániák száma és a papságé 800. Az új templomok védőszentjeként magyarokat választott. Esztergomi káptalanjának 1777-ben megszerezte Mária Teréziától a decorumot, amely mai napig is a kanonokok díszöltözékéhez tartozik.

Zsigmond utódai közül többen léptek az egyház szorosabb kötelékébe. Elsőként említhetjük leányukat, Franciskát, aki kolostorba vonult, ahol a klarisszák öltözékét öltötte magára.¹⁷ Testvére, II. Pál (1702-1740) a papi pályát választotta és elnyerte a Szűz Máriáról nevezett dombói apátságot, 1730-ban pedig a győri káptalan nagypréposti méltóságát.¹⁸

Az éleskői ág ősétől, III. Ádámtól született Nepomuki János (1747-1831) a kegyurasága alatt álló – Vas, Zala, Fehér, Tolna, Varasd megyék és Stájerország – birtokokon lévő templomok részére jelentős alapítványokat tett és végrendeletileg 200 ezer Ft-ot szánt kegyes adományokra.¹⁹

Zsigmond harmadik fia, I. Imre (1707-1774) a pinkafői ág megalapítója, Németújvár templomát drága ékszerekkel gyarapította és számos szentmise alapítványt tett.²⁰ Feljegyzik róla, hogy a Szűz Mária oltalma alatt álló vártemplomban Kisasszony napján pompás búcsút tartott Vas és Zala megye családjainak részvételével. Imre fiai közül többnek van az utókorra ható sugárzása az egyházon belül és kívül. Batthyány Ignác (1741-1798)²¹ egyházi, papi pályáját a nagyszombati szemináriumban kezdte, majd a római Collegium Apollinare-ban folytatta. Római tartózkodása idejét a magyar történelemmel kapcsolatos kutatásokra használta fel. (Kéziratban fennmaradt munkáit Beke Antal dolgozta fel Index manuscriptorumában.) Itthoni jáki apát, egri kanonok, 1780-tól erdélyi püspök. Így a XVIII. század végén, a jozefinizmus idejében egyszerre két Batthyány főpap jeleskedett az egyházban.

Imre fiának, Józsefnek a fia Miklós (1774-1842). Az ő nevének és nejének, Széchenyi Franciskának emlékeivel találkozunk Pinkafőn.²³

A József által épített Szent Péter és Pál templomban Franciska aranyozott monstranciája bizonyítja bőkezűségét. Ő gondoskodott egy sokalakos betlehemről Draxler Anton kivitelezésében. Temetőkápolnát épített, ahol az oltárképet Edward Steinle bécsi festő készítette. Gyermekeik nem lévén, irgalmas nővérek számára kolostort alapított 1854-ben, ahová ő maga is belépett és főnöknőként halt meg.²⁴

A papi pályán találjuk Alajost (1784-1825) is.²⁶ Mint esztergomi egyházmegyés pap, madocsai apát, 1820-tól az esztergomi székeskáptalan kanonokja. Életének legjelentősebb korszaka a Pesti Központi Szeminárium rektori tisztjének betöltéséhez fűződik. Kispapjainak ragaszkodó szeretete névnapja alkalmából ekképp jellemzi őt:²⁷

Az ifjabb Zsigmondi ágból II. Zsigmond és Lengheim Rozália leánya Terézia Valburga (1742-1817) Grácban lépett az orsolyiták közé, ahol mint karnővér a Sigismunda nevet vette fel.²⁹

A Batthyány családnak a XVII-XVIII. századi egyházban kifejtett, érdemekben bővelkedő tevékenysége a XX. században újul meg. Vilmos (1870-1923) innsbrucki és római tanulmányai után nyitrai kanonok, 1911-től nyitrai püspök. Egyházmegyéjét 1919-ben kénytelen volt elhagyni és lemondani püspökségéről, hogy megelégedjék a cyrhusi címzetes érsekséggel.³⁰ Utolsó mondata is szeretett híveihez, “Szegény egyházmegyém”-hez szólt.

Zárszóként elmondhatjuk, hogy a Batthyány család egyházias szellemű öröksége Lászlóval tetőzik, akiben a keresztény családapa lelkülete csodálatosan ötvöződött a hivatása iránti teljes odaadottsággal és a világ értékeit megbecsülő, azt növelő munkálkodásával.

4. Hanuy Ferenc: Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország prímása. Összegyűjtött levelei. II. köt. (1629-1637). Bp. 1911. 110-111.

16. Meszélnyi Antal: A magyar hercegprímások arcképsorozata 1707-1945. Bp. 122-146., Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, 1893. 34-36., Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom. 1900. 362-365., A Pallas Nagy Lexikona. II. Bp. 1893. 738.

Batthyány-emlékérem
Miletics Katalin alkotása